meet the blogger
with love ♡

ma délután megint megyek Fruzsival lovagolni. hiányzik már Titó, na meg Parázs, a kis csacsi és a póniló. ma biztosan megtanítanak ügetni, ha máshogy nem, hát én is megyek a csőre, mint Fru a múltkor. nem félek a lovon. Kari a múltkor megkérdezte, miközben körbe mentünk és tartotta a vezetőszárat, hogy félek-e. bátran mondhatom, hogy nem, egyáltalán nem félek a ló hátán. ha nem ülök olyan biztosan, az azért van, mert még nem vagyok gyakorlott. majd idővel. a lovakat a világ legcsodálatosabb állatai közé sorolom, a lovaglás pedig felemelőbb nem is lehetne. igen, szerintem biztos sokan nem tudják, mi a fenéről is beszélek. de nekem elég volt egyszer kipróbálni és beleszerettem. és mint a bejegyzés címe is, "Egy ló lovas nélkül is ló, de a lovas ló nélkül csak egy egyszerű ember."