meet the blogger
# Zsófia Zsóka
Tizenkilenc éves, akinek jellegzetessége a messy bun . Pápa, Budapest, Neverland. Zöld szemű, aranyhajú. Tősgyökeres bölcsészpalánta, de énekelni tud leginkább. Hangosan nevet, nagyon pici, ugyanakkor nagyon nagy. Narancsos sör, facirmik, macskamánia. Cicafiúk. Kókusz minden mennyiségben. Ismeretlen zenék, jázmin zöld tea, YANG. Én nem tudok kört, én csak napocskát tudok rajzolni.

További finomságok:
Tumblr
Twitter
Instagram

with love ♡
2009. augusztus 18., kedd
oh, holiday :] posted at kedd, augusztus 18, 2009

a káosz természetes hozzátartozója az életemnek, az már biztos. nem telik el úgy nap, hogy ne történne valami szerencsétlenség velem. a nyaralással sem volt ez másképp. csütörtök este megérkeztünk. késő nyári délután volt, nem is lehetett volna szebb az időjárás. szőlőlugasok futottak végig a ház mellett, az udvarban sok gyümölcsfa, és maga a ház pedig rabul ejtett. egyszerű téglaépület volt, hófehér színnel és nagy, barna zsalugáteres ablakokkal. a bejárat előtt kis terasszal, amin a járólap össze volt törve, de strandpapucsban jól lehetett csúszkálni (H) belülről leginkább egy öreg házaspáré lehetett volna, nagy volt a kosz, a por, régies tapéta a plafonig, az emeletre vezető lépcső eszméletlenül meredek volt és nem volt korlát, így finoman szólva életveszélyesnek bizonyult. a lépcsőtől jobbra és balra is szobák nyíltak, a baloldalit választottuk az öcsémmel. volt egy kis tévé és egy régi rádió, de egyik sem működött kifogástalanul. a tévé sehogy :'D az ablakunkból látni lehetett a távoli Balatont, és este, amikor már sötét volt, csak a kivilágított kikötő volt, minden este kinéztem, megvan-e még [= pénteken voltunk Szigligeten, felmásztunk a várhoz, nagyon szép volt. ami nekem mégis legjobban tetszett, az az Esterházy Arborétum volt. szerintem csak engem fogott meg ennyire a filagória, a rózsakert, a hatalmas fák, a kis tó. minden olyan tündérmeseszerű volt. mint a csipkerózsikában. hajókáztunk is, átautóztunk Badacsonyba, de mindkettő egy hatalmas szerencsétlenség volt, nem volt parkolóhely, a kiváltott hajókázási bérlet szerint Fonyódig kellett volna mennünk, ehelyett behajóztunk a Balaton közepére, ott forgolódtunk, aztán vissza. viszont jó kirándulós nap volt, estére annyira elfáradtam, hogy bezúgtam az ágyba és aludtam is. szombat, vasárnap és hétfő strandolással telt, megfűszerezve az én agressziómmal, és a szokásos gondjainkkal, valamilyen szinten örültem, amikor hétfő este elindultunk hazafelé. de hiányzik minden. a Balaton, a nyaraló, a környezet, a napsütés... talán jövő nyáron is megyünk. ki tudja, mit hoz a holnap =)