Tizenkilenc éves, akinek jellegzetessége a messy bun . Pápa, Budapest, Neverland. Zöld szemű, aranyhajú. Tősgyökeres bölcsészpalánta, de énekelni tud leginkább. Hangosan nevet, nagyon pici, ugyanakkor nagyon nagy. Narancsos sör, facirmik, macskamánia. Cicafiúk. Kókusz minden mennyiségben. Ismeretlen zenék, jázmin zöld tea, YANG. Én nem tudok kört, én csak napocskát tudok rajzolni.
that dream i'm dreamin' posted at péntek, június 18, 2010
már meg kellett volna szoknom, hogy az emberek nem hisznek bennem. nem hisznek a vágyaimban, az örök álmodozónak tartanak, és hátba veregetnek, majd azt mondják: 'Jól van, majd kinövöd ezt is.' hát tudják mit? magasra tartom nekik a középső ujjam, és köszönöm szépen. ha nem lesz belőlem semmi, hát nem lesz belőlem semmi. hányszor kaptam már fejmosást, hányszor ejtettek pofára ilyen miatt az emberek. már nem akarok semmit. hányszor vágott mellbe egy - egy mondat. egy - egy vélemény. én csupán azt nem értem, az emberek többsége miért nem az álmainak él? akkor mi vezérli őket? az agyuk, vagy a megfelelési kényszer? vagy mi? mert engem a szívem vezérel. én tudom mit akarok. és ha nem érem el, akkor elásom magam a föld alá, vagy nem tudom. de olyan nincs, hogy nem érem el. higgyetek amit akartok, már NEM SZÁMÍT.
meet the blogger