Tizenkilenc éves, akinek jellegzetessége a messy bun . Pápa, Budapest, Neverland. Zöld szemű, aranyhajú. Tősgyökeres bölcsészpalánta, de énekelni tud leginkább. Hangosan nevet, nagyon pici, ugyanakkor nagyon nagy. Narancsos sör, facirmik, macskamánia. Cicafiúk. Kókusz minden mennyiségben. Ismeretlen zenék, jázmin zöld tea, YANG. Én nem tudok kört, én csak napocskát tudok rajzolni.
" Ezernyi emlék, mely nyomot hagyott bennem. Sok millió szó, melyet felidézve könnyes lesz szemem. Csillagnyi mosoly, melyet ti szereztetek nekem. Köszönöm Barátaim, hogy vagytok nekem."
élveztem minden egyes pillanatot, az elejétől a végéig. amikor a buszon ültünk a lépcsőn éj röhögtünk még azon is, ami egyáltalán nem volt vicces. mikor feltörtek az emlékek bia szobájában, mikor odaértünk a strandra és olyan hideg volt a balaton, hogy szinte bele sem mentünk. a koncertre, szelli könnyeire, a spanjainkra, arra, mikor elbóbiskoltam a tapolcai járaton, mikor vártuk a csatlakozást és olyanok voltunk, mint akik szívtak egy jó adagot. azt sem bántam mikor tapolcától pápáig beszélgettünk szellivel mindenről és mindenkinek intettünk :) köszönöm ezt a napot. nagyon fontos volt nekem :)
meet the blogger