meet the blogger
with love ♡

"Kedves Júlia! Sohasem fog eljönni értem a szőke herceg fehér paripán. Talán jobb is, sohasem szerettem a világos hajú és szemű fiúkat. De az élet biztosan megtréfál és kifogok majd egy tejfel szőke úriembert, de Istenemre mondom, ha őt sodorja az élet az utamba, nem bánom. Azonban eddig nem sok fiúba botlottam az ösvényemen. Nem vagyok szép gyönyörű arccal és hosszú, hullámos hajjal, hatalmas szemekkel, csodálatos manöken alakkal. A hajamat vörösre festetem, a szemem színe meghatározhatatlan a kék, a zöld és a szürke között, vastag, barna keretes szemüveget hordok és kisebb már nem igazán lehetnék, az alakom pedig messze van a tökéletestől. Nem vagyok jó tanuló, megmondani sem tudnám, mikor tanultam utoljára kémiából. A tisztelettudást hírből sem ismerem, ha a lustaság fájna, bizonyára ordítanék. A kedvem olyan, akár az időjárás, a környezetem legnagyobb örömére. Megőrülök a keleti zenéért, és a "hülye gyerekekért", ahogy az apukám nevezte a világ legjobb gitárosát, és inkább rekedtre üvöltöm magam egy koncerten, semmint betegyem a lábam egy diszkóba. A szüleim úgy neveznek, öntörvényű, de szerintem egyszer mindenkinek el kell kezdeni járni a maga útját. Sohasem fogadok szót, kihajítanám az iskolai egyenruhám, és a nézeteim nagyban eltérnek a velem egykorúakétól. Néha azt érzem, az ellentétek embere vagyok, és nem találom a helyem a világban. Önzőbb már nem is lehetnék, a saját érdekeim mindig másoké előtt van, és jó érzéssel tölt el, ha megbizonyosodom arról, nem csak nekem osztott az élet citromkarikát.