2011. április 22., péntek
posted at péntek, április 22, 2011
a tegnapi nap különleges volt, több szempontból is. különleges volt, mert Dorka nálam aludt, először, mióta ismerjük egymást, pedig annak már lassan 4 éve. és különleges volt, mert egy régi ismerős által ráébredtem, hogy az osztályom tagjai mennyire is tisztelik egymást. tiszteljük egymást, mint osztálytársak és mint barátok annyira, hogy nem keverünk egymás között. hogy lehet ez bárhol is természetes, hogy a legjobb haverom volt csajával leszek egy darabig, aztán meg a lány barátnőjével? vagy én vagyok túl konzervatív? én senkivel - tényleg senkivel - nem tudom elképzelni azt, hogy kavarok - nem járok! - az osztályomból. mert tudom a kis apró - cseprő dolgaikat, hat éve járunk gyakorlatilag minden nap egy közösségbe, és nekem ez ilyen lelki sokk volt, hogy "Úr Isten, és még ti nevezitek magatokat az iskola színvonalának?" lehet, hogy az én osztályom váltott osztályfőnököt, már mindent túléltünk, azt is tudom, hogy mi rosszak vagyunk, de az a legjobb, hogy én nem is akarok megjavulni. inkább legyek
rossz, mint
közönséges. mert ez a végsőkig közönséges és gusztustalan dolog.
de Dorkával jó volt. átsétáltunk a szomszéd faluba, végigbeszéltük az utat, filmeztünk (bár Dorka elaludt :D), nevettem, megmutattam neki a zenét, amit szeretek és ő is mutatott egy csomó dalt és végignéztük a klipeket egytől egyig. beszélgetett anyával, elmondta az öcsémnek a frankót, hogy milyen elkényeztetett kölyök, elmeséltem neki még a buszon a nagypapámat, hogy születésem után majdnem meghaltam, nagyjából tényleg az életemet tudta meg. beszéltünk barátokról, ismerősökről, az osztályról, és tudom, hogy ő hogy áll hozzám is. tudom, hogy szeret, de tudom, hogy sohasem fog felém bizalommal fordulni, ahogy senki felé sem. de ezt elfogadtam, ahogy elfogadtam az egész lényét. mert ő is elfogadott engem.
most beilleszteném Jessie J Nobody's perfect - ét, de Youtube bedobta a törölközőt.
szóval itt van alá a hangulatzene.