meet the blogger
# Zsófia Zsóka
Tizenkilenc éves, akinek jellegzetessége a messy bun . Pápa, Budapest, Neverland. Zöld szemű, aranyhajú. Tősgyökeres bölcsészpalánta, de énekelni tud leginkább. Hangosan nevet, nagyon pici, ugyanakkor nagyon nagy. Narancsos sör, facirmik, macskamánia. Cicafiúk. Kókusz minden mennyiségben. Ismeretlen zenék, jázmin zöld tea, YANG. Én nem tudok kört, én csak napocskát tudok rajzolni.

További finomságok:
Tumblr
Twitter
Instagram

with love ♡
2012. február 20., hétfő
why am i doin this to myself posted at hétfő, február 20, 2012

Minden megint semmilyen. Itt belül, bennem. Nem én akarom így, csak megtörténik. Igazából nem is semmilyen - folyamatosan harcolok magammal, mindig szorongva érzem magam, nem tudom, mi történik, de nem jó. A szorongás nem jó. Nem akarok pánikolni. Csak jól esne, ha kisütne a nap, ha valaki azt mondaná őszintén, hogy szép vagyok és valaki mindent helyrehozna, amit nem én rontottam el. Csak egy varázspálca intéssel és nem lenne több gyűlölet körülöttem, feszültség és szitkozódás. Kiabálás. Ha valaki rendbe hozná a soha nem létezett családomat.

Amikor rám néznek az emberek, tudom, hogy azt látják, ő milyen magabiztos. Anya azt mondta, nincs bennem női szerénység. Miért baj, ha vannak saját elveim, amiket követhetek? Nem fogom behúzni a nyúlfarkam, ha valaki csúnyán néz rám. Hajrá, lehet próbálkozni! Nem fogok máshogy viselkedni, hogy "jó legyek", hogy aranyos. Szét tudnék törni milliónyi Barbie babát és a tűzre dobni őket.

Gondolkodom rajta, hogy nem blogolok többet. Már jó ideje forog a fejemben. Már ide sem tudom leírni, mi zajlik bennem.