Tizenkilenc éves, akinek jellegzetessége a messy bun . Pápa, Budapest, Neverland. Zöld szemű, aranyhajú. Tősgyökeres bölcsészpalánta, de énekelni tud leginkább. Hangosan nevet, nagyon pici, ugyanakkor nagyon nagy. Narancsos sör, facirmik, macskamánia. Cicafiúk. Kókusz minden mennyiségben. Ismeretlen zenék, jázmin zöld tea, YANG. Én nem tudok kört, én csak napocskát tudok rajzolni.
Victoria: I'm so sorry! I thought I was going to lose you! Albert: I don't think he was a very good shot. Victoria: Why did you do it? So stupid, why did you do it? Albert: I had two very good reasons. First, I am replaceable and you are not. Victoria: You are not replaceable to me! Albert: Second, you're the only wife I've got or ever will have. You
are my whole existence, and I will love you until my very last breath.
Először írni akartam az érettségiről, de rájöttem, hogy lehetetlen. Képtelen vagyok megfogalmazni mit érzek, ugyanis egyik pillanatban sírva kaparnám a falat, a másikban meg röhögnöm kell. God sucks.
Elterveztem, ha a szóbelin olyanról kell beszélnem, amit nem tudok - ami természetesen nem fog előfordulni, DE HA MÉGIS - szóval, akkor kapcsolok egy kis zenét a bizottságnak és eltáncolom a "Shake it up, shake it for me, everybody!" részt ebből a dalból.
meet the blogger